A közösségi média hírfolyamot rendszeresen követő (kis)kamaszok agyfejlődésében olyan tartós változás állhat be, amely fokozottan érzékennyé és kiszolgáltatottá teszi őket mások visszajelzéseire. Mindez a felnőtt életükre is kihatással lehet, ugyanakkor meg is előzhető.
Az olyan online közösségi platformok, mint a Facebook, illetve a virágkorát élő Instagram és Snapchat, a serdülők számára különleges jelentőséggel bírnak a kortársakkal való érintkezés szempontjából. A kamaszok sok időt töltenek ezeken az oldalakon, mivel ebben az életkorban az agy fokozottan kívánja a társas visszajelzést.
De vajon, ha egy kamasz gyakran van jelen a közösségi oldalakon, az hatással lehet az agy fejlődésére is? És ha igen, milyen értelemben?
Egy frissen megjelent tanulmányban, az Észak-Karolina Egyetem kutatói ennek jártak utána. 12-13 éves kiskamaszok agyműködését vizsgáltak ún. képalkotó/ szkennelő eljárással (fMRI) 3 éven keresztül, hogy megnézzék az összefüggést az említett közösségi oldalak csekkolásának gyakorisága és az agyfejlődés között. A serdülők a kutatás során egy olyan feladatot oldottak meg, amelyben vagy társas jutalmakra (kortársak pozitív visszajelzése) vagy büntetésekre (kortársak negatív visszajelzése) számíthattak, és azt próbálták elnyerni vagy elkerülni. Eközben a már említett képalkotó műszerrel figyelték az agyi aktivitásukat. A résztvevők előtte kitöltöttek egy kérdőívet is a saját közösségi média használatuk gyakoriságával kapcsolatban.
A kutatók azt az eredményt kapták, hogy azoknál a serdülőknél, akik gyakran (naponta 15 alkalommal vagy többször) ellenőrizték a közösségi média hírfolyamaikat, az agy hosszú távon hiperérzékennyé vált a kortársak pozitív vagy negatív visszajelzéseire.
Ebből az is következik, hogy akiknek szokásává válik a közösségi platformon való rendszeres jelenlét, azok számára sokkal nagyobb jelentőséggel bír, hogy mások hogyan reagálnak rájuk, szemben azokkal, akik ritkán, vagy alig lépnek be a közösségi oldalakra. Mindez tartós változást okozhat az agyban, és a felnőttkori közérzetre és önértékelésre is hatással lehet.
Szülőként fontos, hogy mutassunk jó példát a gyerekeknek a saját tudatos médiaeszköz használati szokásainkon keresztül, és gyermekünknél is igyekezzünk szabályozni annak idejét és tartalmát. Még a serdülőkor előtt alakítsunk ki gyermekünknél tartalmas szabadidő eltöltési szokásokat, hogy azok kamaszkorban is magától értetődőek legyenek számukra.
A természetes megerősítők – mint a mozgás, zene, kreatív és/ vagy közösségi tevékenységek, kulturális élmények, beszélgetések, elfogadó/ támogató kapcsolatok stb. – meglétével megelőzhető, hogy gyermekünk túlzottan vagy kizárólagosan az online térben sóvárogjon a megerősítések után.
Forrás: Maza MT, Fox KA, Kwon S, et al. Association of Habitual Checking Behaviors on Social Media With Longitudinal Functional Brain Development. JAMA Pediatr. Published online January 03, 2023. doi:10.1001/jamapediatrics.2022.4924
Kép forrása: https://homeword.com/2019/11/19/study-finds-links-between-teenage-anxiety-and-later-harmful-drinking/