Egy friss kutatásunk során azt találtuk, hogy azok a gyerekek, akik digitális eszközt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítása érdekében, nem tanulják meg, hogy hogyan szabályozzák érzelmeiket. Ez pedig hosszú távon súlyos problémákhoz vezet az érzelmek és viselkedés szabályozása terén.
A dühkitörések és hisztik a gyermeki lét velejárói, azonban az, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket, hatással lehet a gyermek érzelmi fejlődésére. Manapság a szülők gyakran digitális eszközöket (tabletet, okostelefont) adnak a gyereknek azért, hogy negatív érzelmeiket szabályozzák, például egy hiszti esetén lenyugtassák őket.
A gyerekeket lenyűgözik a digitális tartalmak, így ez egy egyszerű (és rövidtávon hatékony) módja annak, hogy leállítsuk a dührohamokat, eltereljük a gyermek figyelmét. Mi, kutatókként arra számítottunk, hogy a gyakorlatnak hosszú távon negatív következményei lehetnek.
Feltételezésünk megerősítésére végeztünk egy felmérést 2020-ban, majd egy évvel később egy utánkövetést. Több mint 300, két és öt év közötti gyermeket nevelő kanadai szülő töltött ki egy kérdőívet, amely a gyermek és a szülő médiahasználati szokásait (köztük az úgy nevezett szülői digitális érzelemszabályozást, vagyis, hogy milyen gyakran ad a szülő digitális eszközt a gyereknek azért, hogy megnyugtassa őt), valamint a gyerek önszabályozási készségeit (az érzelmek, a viselkedés és a figyelem szabályozásának képességét) vizsgálta.
Azt találtuk, hogy a szülők akkor alkalmazták gyakrabban a digitális érzelemszabályozást, ha gyermeküknek több érzelemszabályozási problémája volt egy évvel korábban. Azonban ez a stratégia a már meglévő probléma súlyosbodásához vezetett: amikor a szülők gyakrabban alkalmazták a digitális érzelemszabályozást, a gyerekek egy évvel később gyengébb indulatkezelési készségeket mutattak. Ez abban mutatkozott meg, hogy a szülők értékelése alapján a gyerekek dühösek/ frusztráltak lettek, ha valamit nem engedtek meg nekik (például nem ehettek több nassolnivalót, nem kaphattak meg egy új játékot vagy nem maradhattak fent este). A szülői digitális érzelemszabályozás a későbbiekben nem csak az érzelmek, de más kognitív folyamatok, például a figyelem szabályozását is negatívan befolyásolta. Ez azért lehet, mert ha a gyermek figyelmét mindig külső ingerekkel próbáljuk lekötni, akkor nem tanulja meg, hogy ő maga hogyan irányítsa azt.
Fontos, hogy szülőként ne kerüljük el azokat a helyzeteket, amelyek frusztrálóak lehetnek a gyermek számára. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a negatív érzelmeiket.
Ebben a tanulási folyamatban a szüleik segítségére van szükségük, nem pedig egy digitális eszközre. Azt javasoljuk, hogy a szülők támogassák gyermekeiket a nehéz helyzetekben, segítsenek felismerni érzelmeiket, és tanítsák meg azokat kezelni. Ehhez egy módszer lehet, ha a szülő visszatükrözi a gyermek érzelmeit, például azt mondja a síró gyereknek: “Szomorú vagy, mert…”. A gyerek így megtanulja felismerni saját érzelmeit, ami előfeltétele annak, hogy szabályozni is tudja őket.
A gyermekek mellett azonban a szülőket is támogatni kell abban, hogy kezelni tudják ezeket a helyzeteket. Fontos lenne, hogy a családokkal foglalkozó egészségügyi szakemberek tájékoztatást adjanak arról, hogyan segíthetnek a szülők gyermekeiknek érzelmeik kezelésében anélkül, hogy táblagépet vagy okostelefont adnának nekik. Az eredmények alapján új terápiás és tanácsadási módszereket lehetne kidolgozni a szülők számára. Tudatosítani kell a szülőkben, hogy a kütyük csak rövid távon segítenek a hisztin, hosszú távon súlyosbítják a problémákat. Ezzel a szemléletformálással sokat lehetne javítani a gyerekek mentális egészségét és csökkenteni a problémás digitális eszközhasználatot.
Publikáció: Konok V, Binet M-A, Korom Á, Pogány Á, Miklósi Á and Fitzpatrick C (2024) Cure for tantrums? Longitudinal associations between parental digital emotion regulation and children's self-regulatory skills. Front. Child Adolesc. Psychiatry 3:1276154. doi: 10.3389/frcha.2024.1276154