Ha tudatosan nem is ismerjük fel a mesterséges intelligenciával készült képeket, az agyunk akkor is képes jelezni az igazi tartalomtól való eltérést.
A Sydney Egyetem idegtudománnyal foglalkozó kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek képesek-e megkülönböztetni a valós és a deepfake tartalmakat egymástól. A deepfake olyan tartalomra utal (képek, videók, hanganyagok), amelyeket mesterséges intelligencia eszközökkel szerkesztenek vagy állítanak elő. Ezeken az anyagokon szerepelhetnek valós vagy nem létező személyek, például készülhetnek hamis interjúk egy létező színész hangjával vagy arcával.
A kutatók 2 vizsgálatot végeztek: az egyikben az alanyok viselkedését (megítélését a kép valódiságáról), a másikban az agyi aktivitásukat figyelték meg. Megmérték, hogy a vizsgálati alanyok képesek-e megkülönböztetni a valódi arcokat az AI által generált arcoktól: 1) az irreális, valószerűtlen képektől, 2) és a jelenlegi legmodernebb technikával készült, valósághű mesterséges képektől. Arra számítottak, hogy a résztvevők nem lesznek képesek a valódi arcoktól megkülönböztetni a valósághűeket, de az irreális arcokat igen.
A viselkedéses vizsgálathoz 25 valósághű deepfake, 25 irreális deepfake és 25 valós személyről készült képet használtak. Minden résztvevőnek összesen 50 képet villantottak fel rövid ideig, randomizált sorrendben: 25 hamisat (ezek némelyike irreális, más részük valósághű volt) és 25 igazit. Elárulták nekik, hogy valódi és mesterségesen generált személyek képeit is látni fogják. Az alanyoknak el kellett dönteniük, hogy mely fotó igazi, és melyek készültek mesterséges intelligenciával. A képalkotó eljárásos vizsgálat során a résztvevők agyi aktivitását monitorozták, akik nem tudták, hogy az 50 levetített kép fele nem valódi. Nekik semmit nem kellett mondaniuk a vizsgálat során, csak figyelni.
A kutatók összevetették a két vizsgálat eredményét, és arra jutottak, hogy a második vizsgálatban részt vevő személyek agyi aktivitása nagyobb százalékban jelezte a számítógép által generált képeket, mint ahogy az első csoport tagjai tudatosan megfigyelve kiválasztották azokat.
Azaz, amikor képalkotó eljárással vizsgálták az alanyok agyműködését, akkor különbözően reagáltak a hamis képekre, mint a valódiakra, még a valósághű hamis képek esetében is. A viselkedéses vizsgálatban résztvevők is nagy arányban meg tudták különböztetni az irreális, valószerűtlen képeket a valósaktól, de a valósághű AI-képeket már nem tudták megkülönböztetni az eredetiektől. Emellett az igazi képeket többször gondolták mesterséges intelligencia által generáltnak, mint a valósághű hamis AI-képeket.
Tehát, bár tudatosan még nehezen különböztetik meg az emberek az AI által készített képeket a valódiaktól, reményre ad okot az, hogy tudattalanul, neurális szinten mégis képesek vagyunk felismerni őket. A jövőbeli kutatások hozzásegíthetnek minket ahhoz, hogy eszközünk legyen arra, hogy hatékonyabban kiszűrhessük a hamis információt és az álhíreket.
Forrás: Moshel, M. L., Robinson, A. K., Carlson, T. A. & Grootswagers, T. (2022). Are you for real? Decoding realistic AI-generated faces from neural activity. Vis. Res. 199, 108079 https://doi.org/10.1016/j.visres.2022.108079