Azok az óvodás gyerekek, akiknél otthon gyakran megy a tévé háttérzajként – vagyis anélkül, hogy figyelnék –, illetve akiknek a szobájában van tévé, ők gyengébben teljesíthetnek a szociális megértést mérő teszteken. Ez azt jelenti, hogy nehezebben értik meg mások gondolatait, érzéseit és szándékait, ami fontos lenne a barátkozásban és a mindennapi kapcsolatok kialakításában.
A televízió szinte minden háztartásban központi helyen van a nappaliban, így a kisgyerekek mindennapi életében is jelen van. Fontos kérdés azonban, hogy a tévénézés, különösen a kisgyermekek esetében, milyen hatással van a fejlődésükre. Főként azok a készségterületek lehetnek érintettek, amelyek az emberek gondolatainak, érzéseinek és szándékainak megértéséhez, az úgynevezett tudatelmélet (Theory of Mind, ToM) fejlődéséhez kapcsolódnak. Nathanson és munkatársainak kutatása (2013) kimondottan ezt a kérdést vizsgálja.
A tudatelméleti képesség kialakulása fontos mérföldkő a kisgyerekek életében, hiszen e készség révén értik meg, hogy más emberek gondolatai, vágyai és érzelmei eltérhetnek az övéktől. A készség egészséges fejlődése fontos az empátia és az eredményes kommunikáció kialakulásához, amelyek a gyermekek szociális fejlődését és gondolkodását egyaránt segítik.
A kutatásban 107 gyermek (3-6 évesek) vett részt. Először a szülők kitöltöttek egy kérdőívet, mely különböző tévénézési formákat vizsgált. Egyik mért jelenség a háttértévézés, amikor a tévé be van kapcsolva, de senki sem nézi aktívan, a másik pedig, hogy volt-e a gyermek hálószobájában tévékészülék. Emellett a kutatók a gyermekek tudatelméleti képességét is megvizsgálták. Egy hét feladatból álló felmérés segítségével különböző megértési típusokat vizsgáltak, amely során a gyerekek kérdésekre válaszoltak, melyek a történetekben szereplők mentális állapotára vagy viselkedésére vonatkoztak.
A vizsgálat eredményei szerint azok az óvodáskorú gyerekek, akiknél több háttértévézés történt, illetve akiknek volt tévé a szobájukban, rosszabbul teljesítettek a tudatelméleti felméréseken. Ez arra utalhat, hogy a háttérben szóló tévé csökkentheti a valódi, személyes beszélgetések lehetőségét a családtagok között, ami a tudatelmélet fejlődéséhez szükséges. Nem minden tévénézési forma volt azonban negatív hatású. A kutatás rámutatott, hogy azok a gyerekek, akiknél a szülők beszélgettek a tévéműsorokról és a karakterek érzelmeiről, jobban teljesítettek a teszteken. Ez arra utal, hogy a szülő bevonódása segíti a gyermekeket abban, hogy mélyebben elgondolkodjanak a társas helyzetekről és mások érzelmi állapotáról.
A kutatás eredményei alapján érdemes figyelni arra, hogy a gyermek hálószobájába ne kerüljön tévé, illetve ne szóljon a háttérben, ha azt nem nézi aktívan senki. Emellett fontos, hogy a szülők részt vegyenek a gyermek tévénézésében. Azáltal, hogy a szülők interaktívabb médiaélményeket biztosítanak a gyermeküknek, elkerülhetik a tévénézés lehetséges negatív hatásait, például a tudatelmélet fejlődésére.
Forrás: Nathanson, A. I., Sharp, M. L., Aladé, F., Rasmussen, E. E., & Christy, K. (2013). The relation between television exposure and theory of mind among preschoolers. Journal of Communication, 63(6), 1088-1108.